Átfogó támadást indított az orosz haderő Liman település ellen, Donyec megye északi részében. A települést napok óta szinte teljesen körülzárva tartják az orosz erők.
Az invázió előtt műveleti körzetekre osztotta fel az orosz haderő Ukrajnát, ezek alapján a térségben tevékenykedő járműveket, Z, V és négyzetbe foglalt Z szimbólumokkal jelölte az orosz haderő. Az elmúlt hetek műveleteiben azonban láthatóan megváltozott a szimbólumok jelentése, felhasználása, ami jelölheti az oroszok stratégiai céljainak változását is.
A Fed a dollár világpénz jellege miatt kisebb-nagyobb mértékben valahol az egész világ jegybankja is. Hiába zajlik napjainkban gőzerővel a világban a deglobalizáció, még mindig óriási a jelentősége annak, hogy mekkora bőséggel vagy éppen szűkösséggel áll rendelkezésre a világgazdaság szereplői számára az amerikai dollár. Éppen ezért a Fed kezében az USA fizetőeszköze egyben egyfajta globális fegyelmező eszköz is.
Úgy tűnik, valamilyen formában mozgósították az Azovsztal-acélművet védő ukrán harcosok az épület elé állított emlékművön található T-54-es harckocsit. Ez a második ismert eset, hogy az ukrán haderő egy emlékműként, talapzatra kiállított harckocsit használt fel az orosz haderő ellen.
Életfogytig tartó börtönbüntetést szabott ki az ukrán ítélőtábla Vagyim Sisimarin orosz harckocsizóra, aki beismerte, hogy lelőtt egy 62 éves ukrán civilt Szumi térségében.
Az orosz haderő cirkálórakétákkal megsemmisítette az ukrán haderő északi műveleti-taktikai csoportjának kommunikációs központját és négy parancsnoki központot – jelenti az orosz RIA Novosztyi.
Ismertette napi, ukrajnai háborús jelentését a brit hírszerzés. A jelentés azonosítja azokat a stratégiai hibákat, melyeket az orosz hadvezetés elkövetett az ukrajnai invázió során, illetve arról is számot ad, hogy az orosz haderő valószínűleg már a szovjet-afgán háborúnál is súlyosabb veszteségeket szenvedett.
Ritka pillanat, hogy hivatalos szervek Ukrajnában hírt adnak saját veszteségeikről, mégis így tett most Volodimir Zelenszkij elnök, aki a Kyiv Independent beszámolója szerint azt mondta: minden nap 50-100 ukrán katona esik el az ország keleti részében az orosz haderővel szembeni harcokban.
Több orosz, oroszbarát forrás is terjeszt egy videót, melyen egy magát amerikai katonának valló férfi látható Ukrajnában, Krivij Rih városában. Az oroszok szerint ez azt bizonyítja: az Egyesült Államok már fegyveresen is beavatkozott Ukrajnában. Bár maga a felvétel hitelesnek tűnik, a férfi szinte biztosan nem amerikai katona.
Április 20-án elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri flotta zászlóshajója, a Moszkva rakétás cirkáló. A hajót valószínűleg az ukránok lőtték ki egy Neptun cirkálórakétával, a támadásban több orosz tengerész is életét vesztette. Egy gyászoló szülő, Dimitrij Skrebec sosem látott információkat töltött fel a közösségi oldalára a cirkálót ért támadás körülményeiről.
A GKI konjunktúraindexe az áprilisi 8 pontos javulás után májusban 5 ponttal csökkent. Ez nagyon jelentős hullámzás, ugyanakkor a májusi érték nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. Májusban az üzleti várakozások mintegy 5,5, a fogyasztóiak 9,5 ponttal csökkentek. Ez az áprilisi hurráoptimizmus után visszatérést jelent az elmúlt hónapok egyébként derűlátó véleményéhez. Kivétel a nemzetgazdaság jövőjének megítélése, mely az elmúlt tíz évben csak a Covid-járvány kezdetekor és a Széll Kálmán terv megszorításai idején volt rosszabb - írja értékelésében a kutatóintézet.
Ahelyett, hogy az EU sok pénzt fizetne Magyarországnak az olajembargóban való részvételért, a 26 másik tagállamnak önállóan kellene fellépnie az orosz import leállításának ügyében - számol be a Magyar Hang Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke a Deutschlandfunknak adott interjújáról.
A huszonegy országot tömörítő Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (APEC) hat tagállama, köztük Dél-Korea és az Egyesült Államok közös közleményben ítélte el Oroszországot, amiért megtámadta Ukrajnát - jelentette be vasárnap a dél-koreai ipari miniszter a szervezet tanácskozásán.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának belengetett vétójával Törökország nemcsak azt érheti el, hogy a két észak-európai ország valamilyen módon fellépjen általa terroristáknak tartott kurd személyekkel szemben, hanem jelentős engedményeket csikarhat ki Washingtontól a vadászgépflottájának korszerűsítése terén is. A vétóval való fenyegetőzés egyben a török közvéleménynek is szól, mivel így Erdogan a nemzeti érdekeket határozottan képviselő államférfi képében tündökölhet. Márpedig a jövő nyári választások előtt az államfőnek igencsak szüksége van szavazóbázisának növelésére, miután a súlyos gazdasági, pénzügyi válság miatt az utóbbi időben megcsappant a támogatottsága.
Ukrajnában több fronton zajlanak heves harcok: miközben az ukrán csapatok folytatják a harkiv régió felszabadítását, a keleti régióban nagy erőkkel próbálnak előrenyomulni az orosz erők. Az Azovsztal acélmű és Mariupol város teljes "felszabadításáról" tett jelentést Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, hadseregtábornok Vlagyimir Putyin elnöknek, az üzem föld alatti létesítményei, ahol a fegyveresek rejtőzködtek, teljes egészében az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá kerültek. Tegnap a háború kirobbanása óta először egyeztetett az orosz és az amerikai vezérkari főnök. Ma reggel Finnország közölte, hogy az oroszok - tegnapi ígéretüknek megfelelően - valóban elzárták a gázcsapot.
Rengeteg szó esik az orosz-ukrán háborúban a nyugati Javelin és NLAW páncéltörő fegyverekről, viszont sokkal kevesebbet lehet hallani az ukránok saját fejlesztésű Sztugna (vagy Sztuhna) P fegyverrendszeréről, amely legalább annyira tizedeli az orosz páncélosállományt, mint a nyugati fegyverek; sőt, már két harci helikoptert is lelőttek vele. Mit tud a Sztugna-P? Tényleg olyan jó fegyver, netán jobb, mint az amerikai Javelin? Nézzük.
Jelentős fordulat készül az európai biztonságpolitikában: az eddig katonailag szigorúan semleges Svédország és Finnország Oroszország ukrajnai háborúja miatt szerdán hivatalosan is beadta NATO-csatlakozási kérvényét. Azonban, hogy valóban tudnak-e csatlakozni az észak-atlanti katonai szövetséghez, kérdéses, ahhoz ugyanis mind a 30 jelenlegi tag egyhangú hozzájárulása szükséges, Törökország pedig egyelőre ellenzi a két ország belépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolta meg a két országot, hogy kurd és gülenista terroristáknak ad otthont. Bár egyelőre úgy fest, a török elnök köti az ebet a karóhoz, a NATO-ban arra számítanak, megfelelő ellentételezésért cserébe Erdogan végül beadja a derekát.
Ugyan az amerikai elnök épp Dél-Korában tartózkodik, szombat kora délután ennek ellenére aláírta a héten a kongresszus által elfogadott 40 milliárd dolláros ukrán segélycsomagot - írja a Sky News.